Akbash

Gyönyörű fehér bundájáról mindenki megjegyzi ezt a barátságos és család orientált fajtát. Őrző-védő és terelő szerepe a mai napig fenn maradt, bár gyakrabban családok házi kedvence.
akbash felnőtt
Kutyafajta eredeti neve:
Akbash
Egyéb megnevezés:
Akba, Akbash Dog, Çoban Köpe
FCI Fajtacsoportja:
II. Pinscherek, schnauzerek – molosszerek – svájci hegyi- és pásztorkutyák

Az akbash-ok őrkutyák, akiknek érzékeny és odaadó gazdikra van szükségük. Természetükből fakadóan agresszívek nagyobb állatokkal és más kutyákkal szemben, de nagyon hűségesek gazdájukhoz.

Őrkutya beállítottságuk ellenére sem ellenségesek. másokkal szemben.  A közvélemény ellenére az akbashok nem juhászkutyák, hanem inkább a nyáj őrizői. Az akbash kutyák önálló és komoly fajták, olyan környezetben érzik jól magukat, ahol dolgozhatnak és ahol szükség van rájuk.

A betanított akbash-ok nagyon jó, hűséges társak, amennyiben állandó a szocializálás és a törődés a családjuk részéről. Nagyon kötődnek az emberekhez. Az akbashok, anyai ösztönük révén, nagyon jól bánnak a csecsemőkkel és életüket is képesek kockáztatni azért, hogy megvédjék családjukat és a védelmezett haszonállatokat.

A Akbash felépítése és megjelenése

Óriási feje, erős állkapcsa és jól kifejlődött fogai vannak. Szemei távol állnak, egymástól, amelyek mandula alakúak, színük lehet arany vagy sötétbarna. Fülei hajlított végűek, laposak és a feje tetején helyezkednek el.

Izmos testfelépítésű, rövid háta van. Végtagjai párhuzamosak, lábujjai egyenesek, hosszúak és íveltek, talpán vastag párna található. Farka általában a hátára kunkorodik és különlegesen hosszú és szép pelyhes.

Egységes fehér bundája nem kopik könnyen és kevésbé szagos, mint a többi kutyafajtánál. Szőre lehet rövid vagy közepes hosszúságú illetve vízálló.

A Akbash tulajdonságai

MÉRET

Marmagassága: A kanok marmagassága 73-83 cm, a szukáké 70-80 cm. Közepes termetű kutyafajta.

SÚLY

Testtömege: A kanok súlya mintegy 37-47 kg, a szukáké 18-23 kg.

SZEMÉLYISÉG

Hűséges, gyengéd, energikus, intelligens, tanulékony, bátor, független.

HELYIGÉNY

Nagy termetű kutya, ezért érdemes nagy kertben tartani, illet naponta többször sétáltatni.

AKTIVITÁS

Nagy mozgásigénye miatt kertben tartása javasolt, sok-sok sétát és játékot igényel.

GYEREKEK KÖRÜL

Gyerekek mellett nagyon barátságos és nagyon szereti őket. Ez a kutyafajta igen csak ajánlott családok számára, hiszen az aktivitása és energiái az egész családra pozitív hatással van.

VEDLÉS

Közepes vedlés jellemező erre a fajtára. Érdemes odafigyelni a hosszú szőrének az ápolására és napi szintű keféléssel, fésüléssel kordában lehet tartani a vedlést.

UGATÁS

Kiegyensúlyozott személyiségéből adódóan kevés ugatás jellemző rá. Néha hangot ad véleményének, de nem igazán tipikus jellemzője.

VÉDELMEZÉS

Nem agresszív fajta, viszont ha idegenekről van szó, akkor mindenféleképpen megvédi a gazdikat.

KIKÉPZÉS

Igencsak képezhető fajta, nagyon hallgat a gazdi parancsára. Kevesebb ismétlés is elégséges, hogy 1-1 feladatot megtanuljon. Neveléséhez és tanításához kölcsönös tisztelet szükséges, mind a bánásmód, mind a hangnem tekintetében, de a következetesség még ennél is fontosabb.

Akbash nevelése

Igencsak képezhető fajta, nagyon hallgat a gazdi parancsára.

Kevesebb ismétlés is elégséges, hogy 1-1 feladatot megtanuljon. Neveléséhez és tanításához kölcsönös tisztelet szükséges, mind a bánásmód, mind a hangnem tekintetében, de a következetesség még ennél is fontosabb.

Kiskorában érdemes elkezdeni a nevelést és a szocializálást, hiszen akkor tanulja meg leginkább az alapparancsokat és hogy ki a gazdi.

Akbash etetése

Egészséges életmód nagyon fontos számára, és mivel nagy mozgásigénye van, nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő etetésre.

Méretéhez illően átlagban egy 73 kg-os kutyáról beszélhetünk, amihez egy 8 grammos mennyiség kapcsolódik. Ennek tudatában, 73 kg x 8 gramm, ami 584 grammot jelent. Ezt szétosztva reggelire és vacsorára 292-292 grammot kell adni a kutyusnak.

Tanácsos betartani a napi adagokat, hiszen az egészségtelen ételekkel és túletetéssel csak a kutyának ártunk.

A Akbash számára ajánlott tápok

A Akbash története

Kis-Ázsiában, a mai Törökország területén alakult ki, onnan származik ez a fajta.

A török pásztorok tenyésztettek ezt a fehér pásztorkutyát azért, hogy segítség legyen számukra a megkülönböztetés a ragadozóktól. 1978-ban jutottak el első példányai az Egyesült Államokba, ahol jelenleg néhány 100 ilyen kutyát tartanak nyilván.

Számuk elég alacsony, így érdemes a fenn maradt példányokra kitüntetett figyelmet szánni.

Akbash tartása - mire érdemes figyelni?

Szép fehér bundáját érdemes mindennap kifésülni, hogy nehogy összecsomózodjon, Emellett pedig figyelni arra, hogy nagy szőre alatt bőrével is minden rendben legyen.

Etetése nagyon fontos, hiszen nagy mozgásigénye miatt megfelelő mennyiségű és minőségű eledel jusson a hasába.

Szocializációját is kis korban érdemes elkezdeni, hogy megfelelően viszonyuljon az emberekhez, ám nagyon barátságos és nyitott fajta, így nem szokott probléma előfordulni.

A Akbash gyakori betegségei

Fontos tudni, hogy más nagytestű kutyákhoz képest, az akbashok nagyon egészségesek és kevés betegség fordulhat elő.

Előfordulnak rendellenességek a fejlődésében, de ez minden ilyen nagyságú fajta esetében megeshet. Abban az esetben ha akbash kutyát vásárolsz, fontos, hogy az OFA igazolt állományából vásárold, mert akkor biztos fajtatiszta és még kisebb az esély arra, hogy betegség forduljon elő. Ez a fajta általában 10-11 évet él, és 7-9 kiskutya lesz egy alomban.

A beltenyésztésnek köszönhetően, a laza inakat és a hátsó lábakon kifele forduló térdkalácsokat egy gén szabályozza.

Akbash fajta számára ajánlott termékeink

Tetszett? Vagy kiegészítenéd? Szólj hozzá!

Megtaláltál minden lényeges információt? Oszd meg és likeold Facebook oldalunkat!

Facebook
Email
WhatsApp